Van még! Giannini

Giannini testvérek, Domenico és Attilio 1920-ban indítják vállalkozásukat és Itälä forgalmazók lesznek.Vállalkozásukon bellül,autó átalakításokkal,versenyzésre való felkészítéssel is foglalkoznak igen sikeresen,amit az 1927 Mille Miglia versenyen elért kategória győzelmük is bizonyított.Az igazi áttörést az 1938-ban megjelenő Fiat Topolino jelentette amikor is a váz és motor átalakításával (Siata hengerfejet használtak)számos világrekordot állítottak be az 500 ccm kategóriában.A második világháború után 1947-ben először három hengeres ,közvetlen befecskendezésű dízel motorokat gyártottak nem sok sikerrel,néhány száz darabot értékesítettek.Rá egy évre,már a nagyobb kihívást jelentő versenyautó és motor készítés volt a fő vonal,tehették ezt a Topolinóval szerzett tapasztalatok alapján.A későbbi fejlesztés is a kis kategória Fiat motorjait érintette,elsősorban az OHV vezérlésű 500B típust.És jöttek a saját fejlesztésű motorok az SOHC 660 ccm G1 (60LE 6800/perc),majd később a DOHC 750 ccm G2 (70LE 6000/perc,record 115LE).Ezeknek a motoroknak a kifejlesztésével egy időben Attilio közös céget alapított Berardo Taraschival, Giaur néven. (Ezekről a cégekről a későbbiek folyamán még részletesebben fogok írni.)A cél , Giannini motorral szerelt autók minnél sikeresebbé tétele a pályákon. Későbbi időkben, amikor a homologizáció megjelent a versenysportban,nehézzé tette ezeknek a kis cégeknek a helyzetét(Min.5000 db).Maradt az utcai autók tuningolása,átalakítása, természetesen a Fiat típusokból.

1937 Giannini Sport Roma

1948 Giannini 750 Sport

Giannini G2 DOHC motor

1970 Giannini 650

Giannini seicento

Ezek az Olaszok... ERMINI

Folytatom, már korábban megkezdett sorozatomat azokról az olasz autókról,melyeket gyönyörű karosszériával és kicsi motorokkal gyártottak.Pasquino Ermeni 1905-ben született Firenzében,1932-ben nyitotta meg első műhelyét ahol Squadra ,Bugatti és Talbot autókkal foglalkozott.Háború után készített egy autót,aminek az alapja egy Fiat 1100 modosított váz,egy 2500 ccm Alfa Romeo motorral.Ezzel az autóval versenyeztek ,míg 1947-ben úgy nem döntött hogy saját gyártásu erőforrást épít.Ez egy 1100 ccm DOHC motor volt,ami az osztályában nagyon sikeres lett,versenytársak is építették be más márkákba.Mille Miglia kategóriájában hetedik helyezés bátorította őket hogy jó úton járnak.Ermini az első saját autóját 1949-ben építi meg GILC vázba ,saját motorját szereli,és TOFANI-t kéri meg a karosszéria tervezésére.1950-ben elkészül ERMINI 1100, annyira sikeres hogy TOFANI nem tudta kielégíteni a keresletet és így a tervezést,kivitelezést MOTTO és MORELLI veszi át.Később, 1953-ban újabb motor tervezésébe fog ERMINI,ez szintén 1100 DOHC de már alumínium blokk és öt helyen csapágyazott főtengely jellemzi.Ezekben az időkben kb. 20 darab motor készülhetett,amit saját autókba szereltek.A céget gazdasági nehézségek miatt 1956-ban bezárták.

Ermini 1100

Ermini Sport 1948

1948 Ermini Motto 1100cc Corsa

1949 Ermini

Ermini Alfa

1950 Ermini 1100cc Sport

1951 Ermini Sport

1951 Ermini Sport Internazionale 1100cc

1953 Ermini 1500cc

1955 Ermini Sport Competizione 1100cc

1955 Ermini 375 Sport

Olasz szivart? Alfa Romeo 512

Az 1930-as évek második felére igen népszerűek lettek az úgynevezett " voiturette " versenyautók,a nevükből is kitűnik "kosár" ezek kisebb masinák voltak minta Grand Prix gépek,és kisebb motort is használtak( 1500 ccm). A felső kategóriát (3000 ccm)a Mercedes Benz és az Autó Union uralták. Jó alternatíva volt az olaszoknak ebben az alsó szegmensben próbálkozni. Az Alfa Romeo 158 első versenye 1938-ban volt.Amikor a 3000 ccm kategóriát megszüntették és 1500 ccm gépeknek írták ki a világbajnokságot, Wilfredo Ricart és Gioacchino Colombo úgy döntöttek hogy teljesen új motort és versenygépet építenek. A konstrukció ihletője az Auto Union autója volt,vagyis a motort középre helyezték és fő szempont volt az alacsony súly pont. Ez volt az első közép motoros versenyautója Alfának, az Alfa Romeo 512. Az autó 1490ccm volt és 12 hengeres , 8600/perc fordulaton tudott 335 LE,természetesen dupla feltöltővel.Azért gondoljunk bele, 200 LE /liter 1940-ben.A dugattyúk átmérője 54,2 mm volt,ez volt a legkisebb átmérő amit az Alfa használt a háború előtti motorjaiban.Öt sebességes váltó vitte a nyomatékot a DeDion hátsó tengelyre. A autó súlya a könnyű vázszerkezetnek és az alumínium blokknak köszönhetően 710 kg .Elöl független felfüggesztés volt és mind a négy keréken hidraulikus dob fék.A fejlesztés folyamatos volt,1940-ban készült el az első prototípus,de a II.világháború kitörése véget vetett a további munkának. Az autót konzerválták,de a sors iróniája hogy a háború utáni első Grand Prix évadra a régi Alfa Romeo 158 -at nevezték és mégis nyerték a kupát.Wilfredo Ricart visszatért Spanyolországba és megalakította saját cégét (Pegaso),Colombo később a Ferrarinál dolgozott, és tervezte , fejlesztette azt a V12 motort amit a Ferrari használt a 1960-as években.

Mi lett az Alfa Romeo 158 /159/-ből 1951-re, a fejlesztés utolsó fázisára?

Soros nyolchengeres,1479 ccm,Roots-típusú sűrítővel amely 0,8 nyomást adott le.Kezdetekben az autó 195 LE teljesítményre volt képes,de a végén 425 LE hoztak ki a motorból 9300 ford/perc .Ahogy nőtt a teljesítmény,úgy nőtt a tartály nagysága is.Első típusnál még 170 liter volt,a végső fázisban már 300 literre bővítették,és még így is kétszer meg kellett állni egy-egy Grand Prix versenyen. Súlyelosztás érdekében oldaltankokat is alkalmaztak,egyébként a vezető mögött volt a tartály.A motor jobb belső hűtése miatt alkoholalapu üzemanyagot használtak,ami félelmetes módon megnövelte a fogyasztást.Az Alfa 150 litert evett 100 kilométeren. Igen,nem írtam el. Legnagyobb sebesség 305 km/h!!!!!!!

Alfa Romeo 158

Alfa Romeo 512